ChatGPT Search belülről: mit lát a mesterséges intelligencia a weboldaladból – és mit nem?

Egyre több cégvezető és marketingcsapat teszi fel ugyanazt a kérdést: miért nem jelenik meg a cégünk a ChatGPT válaszaiban, miközben Google-ben az első oldalon vagyunk? A rövid válasz: mert a ChatGPT nem úgy működik, mint a Google. A hosszabb válasz pedig az, hogy ha nem érted a különbséget, előbb-utóbb a versenytársaid fognak megjelenni helyetted, akkor is, ha SEO szempontból erősebb vagy náluk.

A Resoneo nevű SEO ügynökség több hónapon keresztül elemezte a ChatGPT keresési rendszerének belső működését – hálózati forgalmat vizsgált, kódot fejtett vissza, rendszeres teszteket futtatott. Az eredmény egy olyan technikai kutatás, amely megmutatja, mi zajlik valójában a háttérben, amikor valaki a ChatGPT-ben rákeres valamire.

Ebben a cikkben a legfontosabb megállapításokat szedtük össze, nem a technikai részletek kedvéért, hanem azért, mert ezek közvetlenül befolyásolják, hogy a te cégedet megtalálja-e a ChatGPT, vagy sem.

A ChatGPT nem keresőmotor hanem vezénylő

A legtöbb emberben él egy félreértés: a ChatGPT egyfajta okosabb Google. Valójában a kettő teljesen más logika szerint működik, és ennek komoly következményei vannak arra nézve, hogy a te weboldalad megjelenik-e a válaszaiban.

A Google működési logikája így néz ki: te beírsz egy kulcsszót, a Google visszaad tíz linket, és te döntöd el, melyikre kattintasz, te olvasod el a tartalmakat, és te szűröd ki, mi a hasznos belőlük.

A ChatGPT ezzel szemben egészen más utat jár be. Amikor felteszel neki egy kérdést, az nem egyetlen keresést futtat le, hanem párhuzamosan akár tucatnyi alkérdést generál, ezeket egyszerre küldi el különböző forrásokhoz, majd az eredményeket összeszintetizálja, és egyetlen, összefüggő választ ad vissza neked.

Ezt a folyamatot vezénylésnek nevezi a kutatás, az AI nem keres, hanem irányít és összesít.

Mit jelent ez számodra? Az első Google-pozíció megszerzése önmagában már nem elegendő. Az számít, hogy az AI mit talál összességében a témáddal kapcsolatban, azaz mennyire átfogóan feded le a témát a weboldaladon. Ha csak egyetlen kulcsszóra optimalizált oldalad van, de a kapcsolódó kérdésekre nincs válaszod, a ChatGPT egyszerűen mások tartalmát fogja felhasználni.

Döntési mechanizmus: hogyan határozza meg a ChatGPT, hogy egyáltalán keres-e

A Resoneo kutatásának egyik legérdekesebb felfedezése egy belső döntési mechanizmusra vonatkozik, amelyet a fejlesztők „Sonic Classifier” névvel jelöltek. Ez egy valószínűségi rendszer, amely minden egyes kérdésnél eldönti: szükség van-e egyáltalán friss webes keresésre, vagy az AI a saját, betanított tudásából is meg tudja válaszolni a kérdést?

A működési logika így néz ki: a rendszer minden kérdéshez kiszámol egy valószínűségi értéket. Ha ez az érték 65% fölé kerül, a ChatGPT elindítja a webes keresést. Ha alatta marad, a saját tanuló adataiból válaszol, és a te weboldalad szóba sem kerül.

Egy egyszerű példán keresztül: „Mi a kvantummechanika?” – erre az AI a saját tudásából válaszol, nem keres. „Melyek a legjobb keresőoptimalizáló ügynökségek Budapesten 2026-ban?” – erre viszont friss adatokra van szüksége, tehát keres.

Mit jelent ez számodra? Ha a témádhoz kapcsolódó kérdések jellemzően friss adatokat igényelnek – márpedig ez igaz az árakra, trendekre, összehasonlításokra, „legjobb” típusú kérdésekre –, akkor weboldaladnak frissnek és naprakésznek kell lennie. Egy régi, stagnáló tartalom kisebb valószínűséggel kerül bele a keresési körbe, mint egy nemrég frissített oldal.

Miért keres a ChatGPT angolul, amikor te magyarul kérdezel?

Ez az egyik legtöbb meglepetést okozó megállapítása a kutatásnak, és közvetlen hatással van a magyar weboldalak láthatóságára.

Amikor a ChatGPT megkapja a kérdésedet, nem pusztán azt adja be a keresőbe, amit te írtál. Ehelyett az eredeti kérdést lebontja több alkérdésre, amelyeket párhuzamosan futtat le. Ezt nevezi a szakirodalom „query fan-out” folyamatnak – egy kérdésből sok kisebb kérdés lesz.

A Resoneo kutatása szerint ezeknek az alkérdéseknek több mint 50%-a angolul generálódik, még akkor is, ha az eredeti kérdést magyarul tette fel a felhasználó. Az AI tehát automatikusan angolra vált, mert a globális adatbázisokban angolul több és jobb minőségű forrást talál.

Egy konkrét példa: ha valaki azt kérdezi a ChatGPT-től, hogy „Melyik a legjobb CRM rendszer kis magyar cégeknek?”, az AI valószínűleg a következő alkérdéseket generálja:

• „CRM rendszer árak Magyarország”
• „best CRM software small business 2025″
• „CRM integráció könyvelőprogrammal”
• „CRM vs spreadsheet small team comparison”
• „hungarian language CRM support”

Láthatod: már az első néhány alkérdésből is több angolul jelenik meg.

Mit jelent ez számodra? Ha a weboldaladnak nincs angol nyelvű változata, vagy legalább angol kulcsszavakat tartalmazó metaadatai, akkor az AI alkérdéseinek jelentős részénél egyszerűen nem jelenik meg a tartalmad a keresési eredményekben. Ez nem elméleti kockázat, ez egy konkrét láthatósági hátrány, amelyet viszonylag kis befektetéssel lehet csökkenteni.

A megoldás nem feltétlenül teljes angol fordítás: kulcsszavak természetes beépítése az angol megfelelőjükkel (pl. a meta leírásban, alternatív szövegekben), illetve a legfontosabb tartalmak angol változatának elkészítése sokat segíthet.

Mit lát és mit nem lát a ChatGPT a weboldaladból?

Ez az a pont, ahol a legtöbb weboldaltulajdonost meglepetés ér, sokszor ugyanis azt hisszük, hogy amit mi látunk a böngészőnkben, azt az AI is látja. Valójában azonban a ChatGPT keresési robotja lényegesen korlátozottabb, mint egy átlagos böngésző.

A Resoneo kutatása teszteket futtatott arra vonatkozóan, hogy a különböző AI-rendszerek mit képesek valójában olvasni egy weboldalon. Az eredmény megdöbbentő volt:

A ChatGPT nem futtatja le a JavaScript kódot. Ez azt jelenti, hogy minden olyan tartalom, ami JavaScripttel tölt be – legyen az egy dinamikus termékleírás, egy JavaScript-alapú tartalom-blokk vagy egy React keretrendszerrel készült oldal, a ChatGPT számára egyszerűen nem létezik. Nem látja a belső kereteket, nem látja az árnyékolt tartalmakat sem.

Összehasonlításképpen:

• a Microsoft Bing Copilot képes JavaScript-et is futtatni, tehát az ő esetükben ez nem jelent problémát.
• De a ChatGPT, a Claude és a Google Gemini keresési robotjai mind hasonlóan korlátozottak ebből a szempontból.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha a weboldalad fejlett technológiával készült, márpedig a modern WordPress sablonok, webáruházak és landing page szerkesztők szép számmal alkalmaznak JavaScript-betöltést, akkor előfordulhat, hogy a ChatGPT tartalmaidnak csak töredékét látja.

A megoldás több lépcsőben lehetséges:

• Az első és legfontosabb lépés a statikus HTML tartalom biztosítása. A legkritikusabb szövegeknek – termékleírások, szolgáltatási oldalak, cikkek – statikus HTML-ben kell megjelenniük, nem csak JavaScript által generálva.
• A második lépés az úgynevezett „noscript” tartalékblokkok alkalmazása. Ez egy HTML elem, amelynek tartalmát pontosan azok a rendszerek olvassák, amelyek nem futtatnak JavaScript-et, pontosan tehát azok az AI-robotok, amelyek minket most érdekelnek.
• A harmadik lehetőség a szerveroldali renderelés, ami azt jelenti, hogy az oldal tartalmát már a szerveren összeállítja a rendszer, és az AI-robot kész szöveget kap nem pedig JavaScript kódot, amit le kellene futtatnia.

Háromféle hivatkozás a ChatGPT válaszaiban

Sokan azt gondolják, hogy ha a ChatGPT hivatkozik rájuk, az automatikusan forgalmat hoz a weboldalukra. A valóság ennél árnyaltabb és kevésbé kedvező.

A Resoneo kutatása kimutatta, hogy a ChatGPT válaszaiban háromféle hivatkozástípus létezik, amelyek nagyon eltérő láthatóságot és forgalmi értéket képviselnek.

1. Az első típus a valódi hivatkozás: ezek a számozott, kattintható linkek, amelyek a válasz szövegében vagy a „Források” panelen megjelennek. Ezeket látja és el tudja érni a felhasználó – ezek hozzák a tényleges forgalmat.
2. A második típus a „további források”: ezek szintén megjelennek, de a válasz alján, egy kevésbé látható szekciókban, és a felhasználók kisebb arányban kattintanak rájuk.
3. A harmadik típus – és ez a meglepő – az úgynevezett rejtett hivatkozások. Ezek olyan URL-ek, amelyeket az AI felhasznált a válasz megalkotásához, de a felhasználónak soha nem jelennek meg. Az AI elolvasta az oldaladat, felhasználta az információt, de te ebből sem forgalmat, sem hivatkozást nem kaptál.

Ez különösen fontos azért, mert egyes kutatások, amelyek azt vizsgálták, hogy a ChatGPT melyik domainekről hivatkozik a legtöbbet, félrevezető eredményeket adtak, mert összekeverték a valódi hivatkozásokat és a rejtett hivatkozásokat. Egyes nagyon sokat „hivatkozott” domain esetén valójában szinte soha nem látható hivatkozásról volt szó.

Mit jelent ez számodra? A forgalmi statisztikáid nem mutatják meg teljesen, hogy mennyire vagy jelen az AI válaszaiban. Érdemes nyomon követni, hogy a ChatGPT webes keresője (az OAI-SearchBot) egyáltalán látogatja-e az oldaladat, ezt a szervered naplófájljaiból lehet ellenőrizni. Ha látogatja, de forgalmat nem hozz, valószínűleg a rejtett hivatkozások kategóriájában vagy.

Miért számít a frissesség és hogyan jelezd az AI-nak, hogy naprakész vagy

Az egyik legfontosabb, de legkevésbé ismert összefüggés az AI keresés és a tartalom frissessége között az, hogy az AI rendszerek aktívan szűrnek időbeli relevancia szerint.

A Resoneo kutatása feltárta, hogy a ChatGPT keresési rendszere különböző frissességi szűrőket alkalmaz: egyes kérdéseknél csak az elmúlt napból keres forrásokat, másoknál az elmúlt héten, vagy az elmúlt hónapban, és vannak olyan kérdések, ahol egy év is elfogadható.

Ennek hátterében egy logikus gondolat áll: az AI már „ismeri” a régi tartalmakat a tanítási adataiból. Ami hiányzik belőle, az a friss információ. Amikor tehát a ChatGPT webes keresést indít, nem a régi tudását akarja megerősíteni, hanem kizárólag azt keresi, ami újabb, mint amit már tud.

Ez azt jelenti, hogy egy 2022-ben publikált, azóta nem frissített cikk sokkal kisebb eséllyel kerül be az AI válaszokba, mint egy nemrég frissített tartalom, még akkor is, ha az eredeti cikk jobb minőségű.

Mit jelent ez számodra? A tartalmak rendszeres frissítése nem csupán a hagyományos keresőoptimalizálás szempontjából fontos, az AI keresés esetében szinte kötelező. De a frissítéshez nem kell mindent újraírni: egy friss adatsor hozzáadása, egy statisztika frissítése, egy új bekezdés beillesztése is elegendő lehet, feltéve, hogy ezt a keresőkkel is kommunikálod.

Erre szolgál a „dateModified” strukturált adat, amelyet a weboldalad kódjába be lehet illeszteni. Ez egy egyszerű technikai jelzés, amely megmondja a keresőknek és az AI rendszereknek, hogy mikor volt legutóbb frissítve az adott oldal. Enélkül az AI csak az oldal tartalmából próbálja kitalálni, mennyire friss az információ és ez sokszor rosszabb eredménnyel jár.

Honnan tölti fel magát a ChatGPT? – A forrásokról, amelyekre támaszkodik

Sokan azt feltételezik, hogy a ChatGPT saját, független keresési indexszel rendelkezik. A Resoneo kutatása ezzel szemben egészen más képet mutat.

A valóság az, hogy a ChatGPT keresési rendszere nagyrészt más forrásokra támaszkodik és ezek közül több meglepő.

A webes keresési eredményeket jelentős részben a Google találataiból scrapelik harmadik feles közvetítőkön keresztül.

Ennek jogi vetülete is van: a Google 2024 végén pert indított az egyik ilyen közvetítő ellen, arra hivatkozva, hogy azok jogellenesen nyerték ki a keresési eredményeket.

A térkép- és helyi adatok (üzletek, intézmények, nyitvatartás, értékelések) szinte teljes egészében a Google térképszolgáltatásából érkeznek, még akkor is, ha a ChatGPT felülete ezt nem jelzi.

A képek az esetek egy részében a Getty Images licencelt anyagaiból, más esetekben webes forrásokon keresztüli letöltésből érkeznek.

A vásárlási és termékadat-lekérdezések szintén a Google Shopping adatbázisát érik el.

Mit jelent ez számodra? A saját weboldalad csak az egyik csatorna, amelyen keresztül az AI megtalálhat téged. Ha a Google Business Profile adataid hiányosak vagy elavultak, az AI által adott helyi találataid is tévesek lesznek. Ha nincsenek listázva a termékeid a Google Shopping rendszerében, a termék-összehasonlítási kérdéseknél láthatatlan maradsz.

Strukturált adatok: hogyan mondod meg az AI-nak, miről szól az oldalad

Eddig arról beszéltünk, hogy mit lát és mit nem lát a ChatGPT a weboldaladból. De van egy eszköz, amellyel egyértelműen megmondhatod neki és a Google-nek is, hogy pontosan miről szól egy-egy oldal. Ezt hívják strukturált adatnak, vagy schema markupnak.

A strukturált adat egy szabványosított kódformátum, amelyet a weboldal HTML-kódjába illesztesz be. Ezzel címkézheted az oldal egyes elemeit: megmondhatod, hogy ez egy cikk, az egy termék, amott egy gyakran ismételt kérdés, itt pedig egy recept található.

Miért számít ez az AI keresésben?

A Google kifejezetten ajánlja a strukturált adatok használatát azoknak, akik szeretnének megjelenni az AI áttekintésekben és az AI Mode eredményeiben. Az AI rendszerek ugyanis sokkal könnyebben tudják feldolgozni és idézni azt a tartalmat, amelynek egyértelmű a struktúrája és a célja.

Három fő előnye van:

• Jobb megértés: A schema markup segít a Google-nek és az AI-nak pontosan értelmezni, hogy az oldalad mit tartalmaz, nem kell kitalálnia a szövegkörnyezetből.
• Megnövelt láthatóság: Az oldalak, amelyek strukturált adatokat tartalmaznak, nagyobb eséllyel jelennek meg AI áttekintésekben, hangalapú válaszokban és kiemelt találatokban.
• Jövőbiztonság: Ahogy a Google egyre jobban támaszkodik a strukturált jelzésekre az AI válaszaiban, a schema markup az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy ne maradj le.

Mely schema típusok a legfontosabbak?

Nézzük meg, melyek azok a strukturált adattípusok, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolják az AI láthatóságodra:

Cikkekhez és blogbejegyzésekhez: Article schema

Ha blogot írsz vagy tartalmi oldalt üzemeltetsz, ez az egyik legfontosabb jelzés. Segít az AI-nak megérteni a cikk témáját, szerzőjét, megjelenési dátumát és fő gondolatát.

Amit érdemes beletenni:

• Cím (headline)
• Szerző neve (author)
• Publikálás dátuma (datePublished)
• Utolsó módosítás dátuma (dateModified)
• Főkép (image)

Gyakori kérdésekhez: FAQPage schema

Ha olyan oldalt készítesz, amely kérdés-válasz formátumban tartalmaz információkat – akár ügyfélszolgálati oldal, akár szolgáltatási leírás –, ez a schema típus lehetővé teszi, hogy az AI tisztán kimásolja a kérdés-válasz párokat.

Pontosan ez az a formátum, amelyet az AI asszisztensek és a hangalapú keresők használnak, amikor valaki egy konkrét kérdést tesz fel.

Lépésről lépésre útmutatókhoz: HowTo schema

Az olyan tartalmakhoz, amelyek lépésenkénti útmutatást adnak valamire, ez a strukturált adat teszi lehetővé, hogy a Google és az AI rendszerek közvetlenül kinyerjék és megjelenítsék a lépéseket.

Különösen hasznos „hogyan” típusú kérdéseknél, amelyeknél az AI áttekintések gyakran lépésről lépésre bontják le a választ.

Céges információkhoz: Organization schema

Ez az egyik legfontosabb jelzés az AI keresés szempontjából. Az Organization schema egyértelműen megmondja az AI-nak, hogy ki vagy, mivel foglalkozol, és hol vagy elérhető.

Amit érdemes beletenni:

• Cégnév
• Logó
• Weboldal és kapcsolati adatok
• Közösségi média profilok
• Székhely címe
• „SameAs” hivatkozások (LinkedIn, Wikipedia, Facebook)

Amikor az AI rendszerek látják ezt a strukturált jelzést, könnyebben azonosítják a cégedet megbízható entitásként, megértik a szakterületedet, és nagyobb eséllyel hivatkoznak rád, amikor ajánlásokat fogalmaznak meg.

Összefoglalás: mi a teendő?

A Resoneo kutatásának megállapításaiból az alábbi, azonnal alkalmazható lépések következnek:

• Ellenőrizd a weboldalad technikai oldalát. Nézd meg, hogy a legfontosabb tartalmak – termékleírások, szolgáltatási oldalak, cikkek – statikus HTML-ben jelennek-e meg, vagy csak JavaScript lefutása után töltődnek be. Ha utóbbi, érdemes megfontolni a noscript tartalék bevezetését, vagy a szerveroldali renderelésre való átállást.
• Vezess be rendszeres tartalomfrissítési folyamatot. Havonta legalább a legfontosabb oldalaidat frissítsd valamilyen új adattal vagy bekezdéssel, és biztosítsd, hogy a „dateModified” strukturált adat minden esetben pontosan tükrözze a frissítés dátumát.
• Gondolkozz el az angol tartalmak irányában. Nem kell mindent lefordítani, de a kulcstartalmak angol változata – vagy legalább az angol kulcsszavak meta leírásokban való megjelenése – érzékelhető láthatósági előnyt jelent az AI keresésben.
• Frissítsd a Google Business Profile adataidat. Mivel a ChatGPT helyi találatai szinte teljes egészében ebből az adatbázisból érkeznek, az itt lévő hiányok vagy tévedések közvetlenül rontják az AI keresési láthatóságodat.
• Kerülj fel összehasonlító és aggregátor oldalakra. Az „iparági legjobb” típusú kérdéseknél az AI erősen támaszkodik ezekre az oldalakra. Ha nem szerepelsz rajtuk, nagy valószínűséggel a versenytársaid fognak megjelenni helyetted.
• Mérd a ChatGPT-robot látogatásait. A szervered naplófájljaiban keresd az „OAI-SearchBot” nevű bejegyzéseket. Ha ez a robot látogatja az oldaladat, de forgalom nem érkezik a ChatGPT-ről, valószínűleg a rejtett hivatkozások kategóriájában vagy, és érdemes megnézni, mit lehet változtatni, hogy valódi hivatkozássá válj.