PESTEL elemzés jelentése

Mi az a PESTEL elemzés? Miért olyan fontos, hogy átfuttasd rajta a céged? És mit nyerhetsz vele? Nézzük röviden, de érthetően!

PESTEL elemzés

Ha az értelmező szótárt kérdezzük, akkor valami ehhez hasonló választ fogunk kapni:

a PESTEL elemzés azokat a külső piaci tényezőket – beleértve a politikai, gazdasági, társadalmi, technológiai, jogi és környezeti faktorokat – és a piaci trendeket vizsgálja, amelyek hatással lehetnek a cég irányára, teljesítményére és piaci pozíciójára.

A SWOT-elemzéssel együtt alkalmazva segít a vállalatnak megvizsgálni azokat a külső tényezőket, amelyek befolyásolhatják a cég lehetőségeit és veszélyeit.

De pontosan milyen tényezőket futtatunk le egy PESTEL elemzés során?

• Politikai tényezők: A kormány és a politikai stabilitás, valamint a kereskedelmi, adó- és vámrendszer hatása cégedre vagy iparágadra.
• Gazdasági tényezők: A gazdaság és annak teljesítménye hatása céged nyereségességére. Ide tartoznak a kamatlábak, a foglalkoztatottság, a nyersanyagköltségek és a devizaárfolyamok.
• Társadalmi tényezők: A társadalmi környezet és a változó trendek hatása a fogyasztók igényeire és szükségleteire. Mint például a demográfia, az oktatás, a kultúra, a hozzáállás és az életmód.
• Technológiai tényezők: A technológiai innováció és fejlődés hatása egy piacra vagy iparágra. Ide tartoznak a digitális, mobil, automatizált és kutatás-fejlesztési technológiák.
• Környezeti tényezők: A környezet és az ökológia hatása egy szervezet üzleti tevékenységére. Úgy, mint az éghajlat, az újrahasznosítás, a szénlábnyom, a hulladékkezelés és a fenntarthatóság.
• Jogi tényezők: A jogszabályok és előírások hatása egy cég működésére. Ide tartoznak a munkaügyi, fogyasztóvédelmi, egészségügyi és biztonsági, nemzetközi és kereskedelmi jogszabályok.

PESTEL elemzés

A kérdés már csak az: hogyan kell PESTEL-elemzést készíteni?

PESTEL elemzés lépései

A PESTEL elemzés több lépésből áll.

1. Először is fontos, hogy összehívjunk egy csoportot az üzlet különböző területeiről, és ötletbörzét tartsunk.
2. Ezután konzultáljunk és kérjük ki a vállalkozásán kívüli szakértők véleményét. Ezek lehetnek az ügyfeleid, beszállítóid vagy tanácsadóid, akik jól ismerik a vállalkozásod.
3. A harmadik szakaszban az elemzésben szereplő minden egyes meglátáshoz bizonyítékokat kell gyűjteni. Ezután értékelni és pontozni kell az egyes elemeket a „valószínűség” (mennyire valószínű, hogy megtörténik) és a „hatás” (mekkora hatással lehet a vállalkozásomra) szempontjából.
4. Az utolsó szakaszban az ötletek finomítása és a próbák megismétlése következik, amíg a hat kategória mindegyikében kezelhető pontszámot nem kapsz.

És hogy mi az előnye? Lényegében úgy fogod ismerni a gazdasági környezeted, a piacodat, azok szereplőit, valamint a potenciális és meglévő vevőidet, mint a legjobb barátodat. Így utána már nem lesz nehéz a velük való kommunikáció, nem igaz? Nem mellékesen egy ilyen „ismerős” környezetben a jó vezetői döntések száma megsokszorozódik. Mert azért ez is sokat számít.