Mit kell tenned, hogy a marketing üzenetek ne a kukában végezzék?
Tudtad, hogy a marketing üzenetek 80%-a a kukában végzi, a célpiac feje helyett, csak azért, mert az olvasó azt nem tartja relevánsnak? Márpedig, ha időt és pénzt költöttél a tökéletes marketingstratégia megalkotására, Te sem szeretnéd, hogy az üzeneted azért ne hozzon vásárlókat, mert az olvasó nem ismer benne magára, igaz?
Marketing üzenetek
Csakhogy a közönségednek különböző igényei és preferenciái vannak, így nem is fognak ugyanúgy reagálni adott marketing üzenetre. Ezért van szükség a piacszegmentálásra. Ezzel a célpiacodat kisebb csoportokra oszthatod, és így személyre szabott és célzott marketingélményt nyújthatsz nekik.
A piaci szegmentációnak négy fő típusa van:
- földrajzi,
- demográfiai,
- pszichográfiai,
- viselkedés alapú.
Mindegyikük más-más változókat vesz figyelembe, mint például a hely, az életkor, a személyiség vagy a vásárlási szokások.
Földrajzi szegmentáció
Az érdeklődési körök, értékek és preferenciák városonként és országonként eltérőek lehetnek. A földrajzi szegmentáció legjobb példája a McDonald’s. A Fülöp-szigeteken a McDonald’s McSpagettit, Hongkongban pedig ramen ízesítésű hasábburgonyát árulnak. A Ponyvaregényből pedig tudjuk, hogy Hollandiában még sört is kapni a Mekiben.
Demográfiai szegmentáció
A demográfiai szegmentálás olyan változókon keresztül osztja fel a piacot, mint az életkor, a nem, az iskolai végzettség, a család mérete, a foglalkozás, a jövedelem és még sok más. Talán a legfontosabb ezek közül az életkor, mivel a preferenciáink az életünk különböző szakaszaiban gyorsan változnak.
A médiafogyasztás például nagyban különbözik az egyes generációk között, ezért fontos, hogy adott korosztályhoz a megfelelő csatornákon juttassuk el a marketing üzenetünket. A McDonald’s egyébként a demográfiai szegmentálásban is kiváló, lásd a gyerekmenüit.
Pszichográfiai szegmentáció
A földrajzi szegmentációval és a demográfiai szegmentációval ellentétben a pszichográfiai szegmentáció a célpiac belső tulajdonságaira összpontosít.
A pszichográfiai jellemzők között lehetnek személyiségjegyek, érdeklődési körök, attitűdök, tudatos és tudatalatti motivációk, életstílusok és még sok más.
Egy kisvárosi trafikos és egy budapesti ügyvéd életstílusa között óriási különbségek lehetnek. Azonban, ha a márkánkat mindketten használják vagy használnák, akkor a kommunikációnkban ugyanazzal a marketing üzenettel legalább egyiküknél nem fogunk sikerrel járni.
A célközönség ilyen szintű megértéséhez a fókuszcsoport kutatások, felmérések, interjúk, közönségtesztek vezetnek el minket.
Viselkedés alapú szegmentáció
A viselkedés alapú szegmentáció a vásárlók döntéshozatali és vásárlási folyamatának módjára összpontosít. A márkával kapcsolatos attitűdök, a márka használatának és a vele való interakciónak a módja, mind a viselkedéses alapú szegmentáció példái.
A legtöbb nagyvállalat (és egyre több KKV is) például különböző jutalmazási programot indít hűséges ügyfelei számára. Minél többet költesz az üzletükben, annál több pontot gyűjtesz, amelyeket aztán ingyenes szolgáltatásokra válthatsz be. Elég csak Rossmann pontokra gondolni. Az ilyen és ehhez hasonló kampányok pedig kikényszerítik, hogy máshogy kommunikálj azokkal, akik már a kampány csúcsán állnak, illetve azokkal, akik még csak most ismerkednek vele.
A célpiacod szegmentálása időigényes feladat, de minden beleölt perc sok-sok új vásárlót fog eredményezni. Szóval, kár lenne parlagon heverni.
Szeretnéd, ha a marketing üzeneteid nem a kukában végeznék, hanem célzottan és hatékonyan érnék el a kívánt közönséget?
Készen állunk, hogy segítsünk a piacszegmentálásban és a hatékony marketingstratégia kialakításában.